Még hogy rosszak az emberek!? Csak a mai napon két nagy öröm is ért, bizonyítván, hogy igenis jók az emberek, csak hinni kell benne, csak szépen kérni kell olyat ami nem nehézség mások számára, ugyanakkor az adományozónak is jó érzés. Tettem egy halvány próbálkozást, szétküldtem egy kedves hangú emailt a barátaim, ismerőseim között, segítsenek az adójuk 1%-nak felajánlásával a gyermekeinknek. Mikor megnyitottam az email-em, a smajli nem elég boldog kifejezés ahhoz képest ami rágyógyult a fejemre. Egy külföldön élő kedves ismerősöm sajnos nem ide adózik, de felajánlott egy számunkra szép összeget az Ovis Alapítványnak. Másik kedves barátom és cége különös, vidám "gömböcöket" ajánlott az ovi udvarra. Egy napon, két jó ember! Annyiszor voltam már szomorú, annyiszor kaptam pofonokat az emberek miatt, de soha nem mondtam le róluk. Valahogy mindig megtalálom a keskeny ösvényt, és ezért nagyon hálás vagyok Istennek.  Köszönöm nektek! :)