"Karácsony hetedik napja van, köszönt és minden jót kíván, hét hattyú, tolla tiszta hó, hat tyúkanyó, öt szélkakaska, négy nyafka macska, három veréb-zenész, két gerle és egy csíz a csupasz körtefán."

Még néhány óra, és vége van a 2012.évnek. Ilyenkor a legtöbben számvetést készítünk a mögöttünk lévő évről, hogy emlékeztessük magunkat arra, hogy jól, vagy kevésbé jól végeztük a dolgunkat. Kivételesen nem vetek számot erről az időszakról, hanem szeretném megfordítani, hálát adni mindazért ami történt velem, jóért és rosszért egyaránt. A jóért azért, mert az egy kegyelem, a rosszért azért, mert lehetőségem volt tanulni belőle.

Hálát adok Istenem mindenek előtt a gyermekemért, hogy erős, egészséges és boldog az ő drága párjával! Hálát adok a kicsinyke családomért, igaz néha kicsit olaszosan intézzük a dolgainkat, de mégis szeretjük egymást, számíthatunk egymásra. Hálát adok azokért az emberekért, akiket barátaimnak mondhatok, akikkel öröm a munka, az együtt töltött idő. Hálát adok azért, hogy viszonylag egészséges vagyok, dolgozni tudok, néha szétrobbanok az energiától, és hálás vagyok a fáradság érzetéért is, hiszen ilyenkor adsz egy kokit, jelezve, hogy pihennem kell, mert rossz vége lesz. Hálás vagyok az elmúlt nehézségekért, vitákért, csalódásokért, mert ezzel is élesebbé tetted a belső látásomat, kik és mik az értékek az életemben, s kik és mik azok, akik miatt nem éri meg őrlődni. Hálás vagyok azért, hogy egyre többször meg tudok bocsájtani, elengedni, elhallgatni, hogy megbékéltem önmagammal.

Kívánom, hogy 2013-ban is hordozzon az Isten a tenyerén, adjon egészséget, munkát, boldogságot, szeretetet. És persze kívánom mindenkinek aki hozzám közel áll, vagy távol éppen, szeret vagy nem szeret, jó ismerős vagy nem.

Boldogságos új esztendőt kívánok!